Felföldi “füstlikas” hosszúház
Újból és újból felmerül a kérdés: a vidéki falvak szerkezeti rendje, arculata, épületei, tájépítészete milyen értéket hordoz a ma élő ember számára. Fel tudjuk e ezeket használni a jelen és a jövő gazdaságának és társadalmának javítására.
A bemutatott épület arra tesz kísérletet, hogy Bernecebaráti településen fellelhető hosszúházak mintájára, ma is élhető lakóházat hozzon létre.
Az kelet-nyugat hossztengely ősi telepítési mintát követ: a felkelő nap irányába telepített “hálókamra” a születésnek (újszülötteiket itt köszöntötték), míg a lenyugvó nappal ékesített első, vagy tisztaszoba az elmúlásnak a színtere (halottaikat itt búcsúztatták). Az “egyenes gerinc” e két helyiség közti szellemi és valós fizikai kapcsolat. A konyha a pitvar mintájára az első szobához (nappali) közvetlenül kapcsolódik. Az épület súlypontjában a bejárattal szemben. A szobákba a “tejúton” (a hossztengely néprajzi meghatározásán) át jutunk. Állandó megvilágítású tér, üveg mennyezet LED megvilágítással. A belső közlekedő azáltal tudott létrejönni, hogy az épület külső falait e terület házaira jellemző 6 méteres fa födémgerenda hosszhoz igazítottuk.
Tetőzete 43 fokos nyitott fedélszék. Esetünkben jelentős szerepet kapott az alsó terek kedvező hőháztartásában. A völgybe tóduló friss levegő átáramlik a hosszú tetőszerkezetben (fekvő légcsatorna) és távozik a homlokzati tégla rácsozaton át. A meleg levegő nyáron nem szorul meg a tetőzetben. A füstlyukas homlokzat új értelmet kapott. Emlékeztetőül: a pitvarból távozó füst, kémény híján az utcai homlokzaton át hagyta el a házat.
Homlokzati megjelenés: A korszerű falszerkezetet az északi oldalon téglaburkolat védi, nincs eresz, ezért tartós anyagra volt szükség. A déli oldalon végigfutó tornác a benti tereket árnyékolja a túlzott felmelegedéstől, egyúttal száraz közlekedést biztosít. A falaktól az esőt távol tartja, így a festett vakolt felület is elégséges. A bontásból idekerült sajtolt cserépfedés az illeszkedést segíti.
A tornác részben a nyugati, utcai homlokzatra is átfordul, a település ilyen típusú házaira jellemző (siltes) hagyományt felidézve. A tömegalakítás és a változatos anyaghasználat színvonalas utcaképi megjelenést eredményezett.
Szükséges megemlíteni az utcai átrium keletkezésének okát: a lebontott épület kereskedő családé volt. Itt működtették szatócsboltjukat, melynek falait részben újraépítettük, hangsúlyozva az épületegyüttes sarokház megjelenését is. Az együttes megélhetést biztosított a családnak. Mi is erre törekedtünk a régi gazdasági épület újjáépítésével. Ma vendégszobák teszik ugyanezt.